Sokakkal megesik, hogy munka után hazaérve úgy érzi, egyszerűen se kedve, se ereje bármit is csinálni. Ilyenkor az ember a legegyszerűbb kérdésre is ingerülten válaszol, és minden apróság idegesíti. A dolog hátterében leggyakrabban a munkahelyi stressz áll, ami egész életünkre hatással van és előbb vagy utóbb egészségünkre is rányomja a bélyegét. Ezért fontos, hogy felismerjük a munkahelyi stressz tüneteit és megtaláljuk a kiváltó okait.

A stressz fogalma

Mi az a stressz? Stressznek nevezzük szervezetünk válaszreakcióját a különböző váratlan és veszélyes helyzetekre illetve nehézségekre. A stressz minden sejtünket érinti, ezáltal fizikai, szellemi illetve érzelmi állapotunkat befolyásolja.

A stressz hatására szervezetünkben, hogy felkészüljünk a vélt veszélyhelyzetre fokozódik az adrenalin hormon kiválasztás. Ez az ösztönös válaszreakció az ősidőkből maradt fent, amikor őseinknek a veszélyhelyzetet észlelve gyorsan kellett reagálni, hogy felkészüljenek a menekülésre vagy a küzdelemre.

Miért baj a stressz?

Napjainkban ezek a stresszhelyzetek megváltoztak, ennek ellenére szervezetünk nem képes különbséget tenni az életet veszélyeztető stresszhelyzet illetve az olyan problémák között, amelyek hosszú távra szólnak. Ilyenek lehetnek például anyagi gondok vagy párkapcsolati problémák. Emiatt szervezetünk állandó készenléti állapotban van, nem tud pihenni, ami fizikai és szellemi kimerültséghez vezet.

A szervezetre gyakorolt hatása alapján különbözetjük meg az eustresszt és a distresszt, vagyis a pozitív és negatív stresszt.

A pozitív stressz

Eustresszt az úgynevezett jó stressz, ami serkentően hat szervezetünkre. Valós veszélyhelyzetben – például, ha ránk támadnak az utcán - vagy egy versenyszituációban szervezetünk hatalmas adrenalin löketet kap, aminek segítségével szervezetünk képes lesz átlagon felüli teljesítményre. A szituációt követően pedig visszaáll normál helyzetbe.

A negatív stressz

Ezzel szemben a negatív stressz egy állandósult helyzet, amit elsősorban lelki problémák idéznek elő. Az anyagi illetve párkapcsolati problémák vagy a munkahelyi stressz állandó fokozott érzelmi állapotot idéz elő szervezetünkben. Ez esetben hiányzik a problémamegoldást követő felszabadító érzés, aminek hiányában szervezetünk nem képes visszatérni a normál állapotába és a feszültség elraktározódik testünkben.

A munkahelyi stressz fogalma

A munkahelyi stressz komoly probléma nemcsak hazánkban, hanem az egész világon. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 21. század egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájaként definiálja.

Mit jelent pontosan a munkahelyi stressz? A hivatalos definíció szerint azt a reakciót nevezzük munkahelyi stressznek, ami akkor lép fel, ha a munkahelyi elvárások nagyobbak, mint a tudásunk vagy képességünk. Ennek következménye, hogy úgy érezzük, képtelenek vagyunk megbirkózni a ránk nehezedő nyomással.

A munkahelyi stressz kiváltó okai

A kiváltó tényezőket két jól elkülöníthető típusra lehet osztani. Az egyik a munka jellegéből, a másik pedig a munkahelyi körülményekből eredeztethető stresszfaktorok.

Munka jellege, mint stresszforrás

A munka jellegéhez kapcsolódó stresszfaktorokhoz soroljuk azokat, amelyek a munkakörhöz kapcsolódó feladatokból eredeztethetők. Ehhez kapcsolódik a munka mennyiségének, a munkatempónak és a munkaóráknak a kérdése is. Illetve a munkavállaló bevonódása a döntéshozatalba is jelentőséggel bír.

Munkahelyi stressz okai lehetnek a munka jellege miatt az:

• Ingerszegény és értelmetlen feladatok,

• monotonitás,

• rugalmatlan munkaidő,

• kirekesztettség a döntéshozatalból.

Munkahelyi körülmény, mint stresszforrás

Számos inger érhet minket a munkahelyi körülményekből adódóan, ami kiváltó oka lehet a munkahelyi stressznek. Karrierlehetőség és a bérezés kérdése illetve a szervezetben betöltött szerep a legfőbb indikátora a munkahelyi stressznek. Továbbá a személyes kapcsolatoknak is jelentős szerepe lehet a munkahely stressz kialakulásában.

Munkahelyi stressz okai lehetnek a munkahelyi körülmények miatt az:

• Előrejutási lehetőségek hiánya,

• rendezetlen munkakör,

• munkatársak vagy a vezetőség támogatásának hiánya,

• munka és magánélet egyensúlyának megingása.

A munkahelyi stressz tünetei

A munkahelyi stresszel küzdő dolgozó igyekszik minél kevesebb időt a munkahelyen tölteni. Gyakran késve érkezik a munkahelyére illetve hajlamos heves érzelmi reakciókra és sokszor ideges. Továbbá a gyakori hangulatingadozás illetve az önbizalom, és motiváció hiánya is a munkahelyi stressz tünetei közé tartozik.

A viselkedésben megfigyelhető tünetek legtöbbször testi tünetekkel társulnak. Ilyen lehet a magas vérnyomás, a gyakori mellkasi fájdalom, fejfájás, alvászavar és az immunrendszer meggyengülése. A hosszú távon fennálló munkahelyi stressz, olyan súlyos betegségek kockázatát növeli, mint például a szívroham, stroke vagy a depresszió. Különösen veszélyes lehet a megnövekedett stressz olyankor, amikor más tényező - mint például a nyár végi depresszió - miatt eleve melankólikusabbnak érezzük magunkat a szokásosnál. Az egészség a legnagyobb kincsü, ezért nem szabad félválról venni a munkahelyi stresszt.