A legszárazabb helyek Földünkön

Földünk méltán kiérdemli a kék bolygó kifejezését, mivel felszínének több, mint 70%-át víz borítja. Azonban vannak olyan területek Földünkön, ahol olyan körülmények uralkodnak, ami szinte elképzelhetetlen. Hihetetlen, de bolygónk legszárazabb területein, ahol sokszor hosszú évtizedekig egy csepp csapadék sem esik, mégis van élet. A zord körülmények között virágzó élet segít, hogy nagyobb becsben tartsuk Földünk legértékesebb kincsét, a vizet.

Rab-el-Háli sivatag

Az Arab-félszigeten elterülő sivatag a legnagyobb egybefüggő homoksivatag. A Spanyolország területével vetekvő sivatagot az arabok csak “Üres negyednek” hívják. Azonban ez a terület nem volt mindig ilyen kietlen, amiről a homoksivatag alatt megbúvó szinte kiapadhatatlan kőolaj nyerőhelyek tanúskodnak. Emellett napjainkban se mondható üresnek, mivel számtalan szárazságtürő növénynek, és a szárazklimához adaptálodott állatnak ad otthont a terület, ahol a legcsapadékosabb területen is maximum 50 mm eső esik egy évben.

Szahara

Ha a sivatagokra, a szárazságra, vagy a hőségre gondolunk, akkor legtöbbször a Szahara végtelen homokdűnéi jelenedik meg előttünk. Nem véletlen, hiszen a Szahara, mint név megegyezik az arab sivatag szóval. Az Afrika északi részén elterülő végtelenek tűnő Szahara ugyan a világ legnagyobb forró sivataga, de csak a harmadik legnagyobb sivataga. 

Azonban nem a Szahara homokdűnéi a legkietlenebb területek, ahogy azt sokan gondolnák. A végtelen sivatag kétharmadát a kő- és sziklasivatag teszi ki, ahol évente átlagosan kevesebb, mint 2 cm csapadék esik. A Szahara egyik legszárazabb területén, a Szudánban található Wadi Halfa-ban évente alig 2,5 mm csapadékot remélhetnek, mégis közel 15000 embernek ad otthont a település. A Líbiai Kufra megyében, ahol több, mint 50 ezer ember él még ennél zordabb az éghajlat. Évente kevesebb, mint 1 mm csapadék hullik átlagosan. Összehasonlításképpen Magyarországon az évi átlagos csapadékmennyiség 600-650 mm.

Namíb-sivatag

Bolygónk legrégebbi sivataga az Afrika nyugati területén elterülő terület, ahol a legmagasabb homokdűnék tornyosulnak, amelyek akár a 400 méteres magasságot is elérhetik. A sivatag legnagyobb részét viszont a kopár kősivatagok uralják. Bár az átlagos csapadékmennyiség ezen a területen 50 mm évente, azonban vannak olyan száraz területek, ahol még egyetlen csepp esőt sem jegyeztek fel. A sivatag érdekessége a kontraszt, amit a végtelen sivatag és a kék óceán találkozása nyújt. A körülbelül 40 kilométeres partszakaszon életnek semmi jelét nem fedezhetjük fel.

Atacama-sivatag

Legtöbbször a Chile területén, az Andok lábainál meghúzódó Atacama-sivatagot emlegetik a világ legszárazabb területeként. A hatalmas sivatagban egyes helyeken évtizedekig nem esik eső, így szinte elképzelhetetlen, hogy itt bármiféle élet megtelepedhet. Azonban a talajban mikroorganizmusok élnek, amelyek tökéletesen alkalmazkodtak a szélsőséges szárazsághoz, mintha egy sci-fi filmből léptek volna elő. Nem véletlen, hogy az űrkutatásban jelentős szerepe van a területnek. Számtalan vizsgálatot, és eszközt tesztelnek az Atacama zord világában, hogy a lehető legjobban reprodukálják az űr, és más bolygók, mint például a Mars kietlenségét. Ennek a hatalmas ürességnek más előnye is van. Fényszennyezés hiányában az éjszakai égbolt itt az egyik legtisztább Földünkön. Így az Atacama-sivatag ad helyett a világ legnagyobb csillagvizsgálóinak, és itt készülnek a legtisztább képek a végtelen űrről bolygónkon.

A sivatag néhány területen kisebb-nagyobb oázisok bújnak meg, ahol a friss víz és a pálmafák apróbb városokat tartanak fenn. A földönkívüli érzést a sós tavak - és hűlt helyük - erősítik. A sivatag területén időszakos sós, és más ásványi anyagokban gazdag tavak jelennek meg, amelyek a különböző ásványi anyagok magas koncentrációja miatt élénk színben, leggyakrabban sárgában, és rózsaszínben tündökölnek a kopár, szürke tájon. De még ezen felül is tud szemkápráztató meglepetéssel szolgálni a sivatag. Ha a szerencse úgy hozza, és beköszönt a nagyon ritka esős évszak, akkor a sivatag jelentős része színes, élettel teli virágokba borul.

McMurdo szárazvölgyek

A szárazságot akaratlanul is az elviselhetetlen hőséggel párosítjuk össze képzeletben. Azonban a világ legszárazabb területe ennek pont a szöges ellentéte. A McMurdo szárazvölgyeket nem a forró éghajlati övön kell keresni, hanem bolygónk egyik leghidegebb területén, az Antarktiszon található. Hivatalosan az Antarktisz a világ legnagyobb sivataga, mivel területén sehol se haladja meg az éves csapadékmennyiség a 250 mm-t.

Az Antarktiszra legtöbben egy egybefüggő, jéggel és hóval borított kietlen tájként gondolnak. Azonban a déli kontinens számottevő részét kietlen kősivatag borítja, ahol nincs se jég, se hó. Az Antarktisz partjainál elterülő, Veszprém megyével megegyező területen szinte semmi nincs, és tudósok becslései alapján már több, mint 2 millió éve egy csepp eső sem esett.

Kép forrása: https://www.alluringworld.com/mcmurdo-dry-valleys/

Óvjuk felbecsülhetetlen vízkészletünket

Ezek az egyfelől csodálatos, ám kietlen tájak rávilágítanak arra, hogy milyen értékes is a víz. Az egykor élettel teli területekből a csapadék hiányában a hosszú évek alatt kopár homok,- és kősivatag vált. Azonban még ezeken a kietlen területeken is utat tör magának az élet a szinte elenyésző mennyiségű víznek köszönhetően. Természetesnek vesszük, hogy víz folyik a csapból, és eső esik az égből, ami miatt sokszor pazarlóan bánnunk Földünk legnagyobb kincsével. 

Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy bolygónk vízkészlete véges, különösen az emberi fogyasztásra alkalmas édesvíz. Földünk vízkészletének védelméről, és annak fontosságáról korábbi cikkünkben foglalkoztunk részletesen, amit a linkre kattintva tekinthetsz meg.