Az ásvány- és gyógyvizekben található elemek felszívódása

2019.02.11

Jóllehet az ivókúrák alkalmazása, elfogadottsága az elmúlt évtizedekben csökkent, a természetes gyógymódok iránti igény felélénkülése várhatóan ezen a téren is éreztetni fogja hatását (Nádasi & Udud). A következőkben az elemek felszívódásának általános jellemzőivel foglalkozunk, mert a hasznosulás megítélésében ez a témakör képezi a kiindulás pontot.

Nátrium

A nátrium felszívódása aktív, energiafüggő transzportrendszer segítségével történik. Élelmiszerekben a nátrium szorosan kapcsolódik a glükóz, a galaktóz és az aminosavak felszívódásához. Ebben az esetben a sejtmembránon kötődik az ezeket szállító fehérje. A nátrium a nyálkahártya sejtjeibe egy elektrokémiai gradiens mentén tud bejutni, mert ezekben a sejtekben a nátrium-kálium pumpa mindig alacsony szinten tartja a nátriumot, és a béllumennel szemben negatív potenciált érvényesít (Elmadfa & Leitzmann).

A nátrium más utakon keresztül is bejut a szervezetbe. Az előbbiekben vázolt folyamat főként a vékonybél kezdeti szakaszán zajlik. A vékonybél további részén és a vastagbélben nátrium/hidrogén, illetve klorid/bikarbonát cseréhez kötött a felszívódás elektroneutrális folyamata, amely fehérjehordozót is magában foglal. A vastagbél végső szakaszában jellemző az elektrokémiai gradiens szerepe (Schlenker & Long).

Más kutatók kimutatták, hogy a nátrium a vékonybél középső szakaszán mérsékelt koncentrációs gradiens ellenére szívódik fel, viszont a glükóz, galaktóz és bikarbonát drámaian befolyásolja. A vékonybél végső szakaszán az elektrokémiai gradiens kifejezett, nem hat rá az előbbi három tényező. Ez azt a következtetést engedi meg, hogy itt hatékony, aktív, nátrium transzport van a nátrium számára relatív impermeabilitást jelentő membránon keresztül. Összességében a nátrium abszorpció nagyobb része az ozmotikus nyomási gradiens eredménye (Fordtran et al.). Normál körülmények között a nátrium 99%-a felszívódik, 90-95% a vékonybélben (Stipanuk).

Kálium

A béltraktusba jutó kálium több, mint 90%-a a vékonybél felső szakaszából szívódik fel, főként passzív abszorpcióval, részben aktív transzport segítségével, az inzulin közreműködésével (Elmadfa & Leitzmann; Mann & Truswell). Az aktív transzport a vastagbélre jellemző, a szigmabélben (a vastagbél végbél előtti szakasza), K/H+ mechanizmussal (Eastwood). A kálium az emésztőnedvekkel kiválasztódik a bélben, majd onnan ismét felszívódik, tehát egy belső körforgás is megvalósul (Schlenker & Long).

Kalcium

A kalcium felszívódás jelentős mértékben a szervezet kalcium- és D-vitamin-státuszától, kortól, szülőképes nőknél a terhességtől, szoptatástól, illetve táplálkozásnál a táplálék összetételétől. A legaktívabb felszívódás a vékonybél kezdeti szakaszán (duodenum), illetve a vékonybél végső részén (ileum), mert a béltartalom itt hosszabb ideig tartózkodik.

A kalcium felszívódása egyrészt aktív, telíthető sejttranszport útján következik be, amelyhez kalcium-kötő fehérje (calbindin) szükséges. Ez a forma a duodenumra és következő vékonybélszakaszra, a jejunumra jellemző. Ennek képződését a D-vitamin indukálja. A felszívódásnak ezt a formáját egyenes arányban befolyásolja a szükséglet, és D-vitamin hiányánál nem valósul meg. Másrészt létezik egy D-vitamin- és energia-független, nem telíthető, koncentráció-függő, sejtek közötti, paracelluláris passzív transzport is, amely lényegében a felszívódás céljából rendelkezésre álló kalcium mennyiségétől függ, és annak mintegy háromnegyedét foglalja magában.

Van olyan vélemény is, amely szerint az aktív felszívódás a domináns (Eastwood). Ezt meghatározza az oldhatóság (kalcium-oxalát, fitát és kalciumszappan nem szívódik fel, a galakturonsav és a cellulóz ugyancsak oldhatatlan komplexet képez). A vízben rosszul, de híg savakban jól oldódó kalciumvegyületek (kalcium-karbonát, ~-foszfát) jól felszívódnak. Csökkent kalciumbevitelnél is növekszik a felszívódás hatékonysága (Elmadfa & Leitzmann; Stipanuk; Geissler & Powers). A kalcium felszívódása 20-60% között mozog, a korral csökken, csecsemőkorban még nagyobb is lehet (Schlenker & Long), leggyakrabban 30% körüli (Mann & Truswell).

Magnézium

A magnézium a vékonybél teljes hosszában felszívódik, sőt csecsemőknél a vastagbél elejéről is. A felszívódás alapvetően a kémiai formátumtól függ: a vízben oldhatatlan oxalátok, fitátok, foszfátok és a zsírsavas vegyületek nem szívódnak fel. A felszívódási arány általában 35-55% (Kasper). A magnézium kiválasztódik a bélbe az epével, a hasnyálmirigy váladékával és a bélnedvvel, de ez gyakorlatilag teljes egészében ismételten felszívódik (Elmadfa & Leitzmann). A felszívódás részben facilitált folyamat, részben egyszerű diffúzió (Mann & Truswell).

Vas

A szervetlen, nem haem-kötésű vasat, amely főként ferri-vegyületek formájában kerül be a szervezetbe, a savas gyomornedv ferro-vassá (Fe2+) redukálja, amelynek oldatban-tartásában az esetleg jelenlévő aszkorbinsav, valamint kéntartalmú aminosavak segíthetnek. A gyomornedv savtartalmának csökkenése, amely különböző okokból jöhet létre, és az életkor előrehaladtával gyakran bekövetkezik, rontja a vas hasznosulását is. Amint a gyomortartalom átlép a vékonybélbe, lúgos vegyhatás érvényesül. A ferri-vegyületek gyorsan kicsapódnak, míg a ferro formájú vas átmenetileg, a nyálkahártya sejtjeibe történő belépéséig, elviseli a pH emelkedését. A felszívódás zöme a bélbe érkezés első öt percében van (Stipanuk).

A vasatomot a bélnyálkahártya sejtmembránjának speciális fehérjéje ferri-vassá (Fe3+) oxidálja és továbbítja a sejtbe, ott újból Fe2+ formává alakul és a vérplazmába, egy transzport-fehérjéhez továbbítódik, ahol ismét ferri-vasként folytatja útját (Elmadfa & Leitzmann). Vashiánynál a felszívódás jelentősen megnő. A szervezet vaskészlete a májban, lépben, csontvelőben raktárfehérjékhez kötve tárolódik. A vaskészletek állandósága a vas felszívódásának módosításával szabályozódik, mert a vas kiürítésének lehetősége meglehetősen korlátozott. A vas hasznosulását a felszívódás határozza meg (Kasper).

Amennyiben a víz ivása valamilyen táplálék elfogyasztásához csatlakozik, figyelembe kell venni, hogy számos élelmiszer-összetevő befolyásolja a nem-haem vas felszívódását: a fitinsav, növényi fenolvegyületek, szervetlen, vagy tejből származó kalcium (a kalcium mindkét vasformátummal interferál), egyes fehérjék (pl. tejfehérje), a szója és más növényi fehérjék emésztésénél keletkező peptidek, tojásalbumin, kazein (Hallberg et al.; Hurrell; Rossander-Hultén et al.).

Jód

Az ivásra alkalmas vízben a jód zömmel szervetlen jodidként fordul elő. Ez a forma csaknem teljes egészében felszívódik. Ugyanez érvényes az emésztőnedvekkel kiválasztott és a bélbe jutott jódra is. Az esetlegesen szerves kötésben lévő jód lassan és sokkal kevésbé hatékonyan szívódik fel, mint a szervetlen jodid. A felszívódott jód laza fehérjekötésben transzportálódik a vérárammal (Schlenker & Long; Elmadfa & Leitzmann). Érdekesség, hogy a jód volt az első nyomelemek egyike, amelyek nélkülözhetetlenségét az ember számára azonosították.

Réz

A réz felszívódása – ha kis mértékben is – már a gyomorban megkezdődik, és a vékonybélben, leginkább annak kezdeti szakaszán fejeződik be. A nyálkahártya sejtjeibe passzív diffúzióval jut be, majd onnan hordozó-rendszerrel kerül tovább. Sajátos, hogy a bélnyálkahártyába felvett réz továbbjutása korántsem biztos, mert ott fehérjék, metalloproteinek kötik meg. Az említett hordozó-mechanizmus aktiválásában feltehetően a szervezet réz-ellátottsága játszik szerepet: ha szükséges, megindul a szállítás, amely egyben a cink és kadmium továbbítását is végzi, és versengés van közöttük. A réz 55-75%-a szívódik fel, de a cink ezt csökkenteni képes. A cupri-vegyületek jobban oldódnak és ezért jobban is szívódnak fel, mint a cupro-vegyületek, így a redukáló anyagok, (pl. az aszkorbinsav) gátolják a felszívódást, bár újabb vizsgálatok ezt cáfolják (Eastwood, Elmadfa & Leitzmann; Stipanuk).

Cink

A cink a vékonybél egész hosszában felszívódik, mégis különösen gyorsan a duodenumból és a jejunum felső szakaszából. Amennyiben a béllumenben a cink koncentrációja nagyobb, a felszívódás paracellulárisan, passzív diffúzióval történik, míg kisebb koncentrációnál – amelyre a víznél is számítani lehet – hordozó közreműködésére van szükség. Az aktív felvételnél a sejtekben peptid hordozó rendszer viszi a cinket a sejthártyán keresztül. A sejtekben fehérjékhez kötődik. Az emésztőrendszerbe bejutott cinknek mintegy 20%-a szívódik fel (Eastwood; Elmadfa & Leitzmann; Stipanuk).

Fluor

A vízben oldódó fluorvegyületek, szabad fluorid-ionok már a gyomorból jelentős mértékben (akár 40%-ban) felszívódnak. Különösen gyors ez a folyamat, ha a vizet éhgyomorra isszák meg. A felszívódási mechanizmus alapjának a passzív diffúziót tekintik. Nagyobb koncentrációban jelenlévő kalcium a fluoriddal oldhatatlan vegyületet képez, és így gátolja a felszívódást. A szervezetbe került fluorid szintje a vérszérumban fél órás belül eléri a maximumot. Mivel a fogzománc különleges affinitást mutat a fluoridhoz, a fogak erősítése, épségük megőrzése érdekében a világ számos helyén alkalmazták az ivóvíz fluorozását, ha a fluoridbevitel nem volt kielégítő. A felvett fluorid túlnyomó része beépül a csontozatba és a fogakba (a belső dentin állományba is) (Takács; Elmadfa & Leitzmann; Stipanuk).

Mangán

A mangán a vékonybél teljes hosszában szívódik fel, azonban ennek mechanizmusa kevéssé felderített. Nagyobb mennyiségű kalcium és foszfát hátrányos a felszívódásra, továbbá a vas, a kobalt és a mangán kölcsönösen gátolják egymás felszívódását. A felszívódás után a Mn2+ oxidálódik, a Mn3+ transzportfehérjéhez kötve jut a szövetekhez. A mangán felszívódása a bélrendszerből általában alacsony (3-8, esetleg 10%), de vashiány esetében magasabb lehet (Eastwood; Takács; Elmadfa & Leitzmann).

Szelén

A szelén a vékonybélből könnyen felszívódik, az abszorpció mértéke a szerves kötésű szelénből elérheti a 95%-ot is, általában 70% körüli. Szervetlen vegyületekből gyors, de kevésbé hatékony a felszívódás: a szelenitnél 48%. A szervetlen kötésű szelenit jellemzően passzív diffúzió útján jut be a bélnyálkahártya sejtjeibe, a koncentrációtól függően. Az aminosavhoz kapcsolódó szelén felvételéhez aktív transzport mechanizmus szükséges, a szelenáthoz nátrium-függő hordozó rendszer, bár van olyan vélemény is, hogy az utóbbinál is csak az egyszerű passzív diffúzió érvényesül. Az Amerikai Egyesült Államokban a szelénhiányos területeken az ivóvízhez adagolt szelénnel próbálták a szelénbevitelt növelni (Mann & Truswell; Takács; Elmadfa & Leitzmann).

Kén

A kéntartalmú ásványvizekben a kén szulfidion, vagy szulfátion formájában van jelen. Rosszul szívódik fel, ezért a béltartalom felhígulását idézi elő, hashajtó hatású. Az elemi kén változás nélkül felszívódik. A kén számos tulajdonságában a szelénhez áll közel. A szulfátok – amennyiben felszívódnak – nem kapcsolódnak szállító mechanizmushoz (Eastwood; Schlenker & Long; Szalontai).
 

 

Bór

Az emésztőrendszerbe került bór általában bórsavvá alakul. A bórsav könnyen, gyorsan és csaknem teljesen felszívódik (Elmadfa & Leitzmann).
 

 

 

 

Vanádium

A vanádium felszívódása az emésztőrendszerből minimális (0,1-1,5%), a szövetekhez a redukált vanadil-iont (V4+, VO2+) a vaséval azonos transzportfehérje szállítja. A vanadat (VO3ˉ) felszívódása kissé jobb, mint a vanadilé (Takács; Eastwood; Stipanuk).
 

 

 

Króm

A háromvegyértékű króm (Cr3+) minimális mértékben már a szájüregből is felszívódik, a hatvegyértékű króm (Cr6+) valamivel jobban (2%). A gyomorból az utóbbi szívódik fel jobban, azonban a gyomorsósav hatására átalakul, Cr3+ lesz belőle, amely viszont rosszabbul szívódik fel. Az egyszerű szervetlen vegyületekből a króm átlagosan 0,5-1,0%-ban abszorbeálódik. A krómvegyületek gyakran megtalálhatók az ivóvízben is (Takács; Elmadfa & Leitzmann; Kasper).

Arzén

Az oldható szervetlen arzén az emésztőrendszerből gyorsan és hatékonyan felszívódik. A vízben rosszul oldódó arzén-trioxid oldódását a gyomorsósav fokozza, felszívódását ezáltal elősegíti. A szerves kötésű arzén is könnyen, passzív diffúzió útján, felszívódik. Vízből az arzén mintegy 90%-a abszorbeálódik (Elmadfa & Leitzmann; Takács; Stipanuk).

Szakirodalmi áttekintés. Összeállította: Dr Biró György, az orvostudomány doktora, ny. egyetemi tanár

 

 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

TOVÁBBI HÍREK
A legszárazabb helyek Földünkön
A legszárazabb helyek Földünkön
2024.06.03

Földünk méltán kiérdemli a kék bolygó kifejezését, mivel felszínének több, mint 70%-át víz borítja. Azonban vannak olyan területek Földünkön, ahol olyan körülmények uralkodnak, ami szinte elképzelhetetlen. Hihetetlen, de bolygónk legszárazabb területein, ahol sokszor hosszú évtizedekig egy csepp csapadék sem esik, mégis van élet. A zord körülmények között virágzó élet segít, hogy nagyobb becsben tartsuk Földünk legértékesebb kincsét, a vizet.

Az alkalmazotti visszajelzések szerepe a szervezeti sikerben
Az alkalmazotti visszajelzések szerepe a szervezeti sikerben
2024.05.03

Az alkalmazotti visszajelzések létfontosságúak a sikeres szervezetek számára, hiszen segítik a folyamatos fejlődést és a kölcsönös növekedést. Ebben a teljes körű útmutatóban megvizsgáljuk az alkalmazotti visszajelzések jelentőségét, felfedezve annak sokoldalú előnyeit és az hatékony bevezetés legjobb gyakorlatait.

Montivíz újabb sikere a nemzetközi porondon
Montivíz újabb sikere a nemzetközi porondon
2024.04.08

Az ESQR (European Society for Quality Research) egy svájci szervezet, aminek a célja, hogy elősegítse a minőségtudatosságot azzal, hogy díjazza a legjobb gyakorlatokat, a kiválóságot és a technológiai innovációt világszerte. 2023-ban, Dubai-ban került sor az ESQR szakmai bizottsága által kiválasztott vállalkozások díjazására. Az eseményre a Montivíz is meghívást kapott a díj várományosaként.

Hogyan adjunk megfelelő visszajelzéseket az alkalmazottaknak
Hogyan adjunk megfelelő visszajelzéseket az alkalmazottaknak
2024.03.22

A hatékony visszajelzés-adás kulcsfontosságú a sikeres vezetés és az alkalmazottak fejlődése szempontjából. A jó visszajelzések nemcsak képet adnak az alkalmazottaknak a teljesítményükről, hanem elősegítik a fejlődést és motiválnak. A nem megfelelő visszajelzésekkel ellenben az ellentétes hatást érhetjük el, vagyis romboljuk vele a morált és a teljesítményt. Ezért fontos, hogy a menedzsment tisztában legyen azzal, hogyan kell hatékony és konstruktív visszajelzést adni a beosztottaknak.

Hogyan vedd elejét az úgynevezett ködös agynak?
Hogyan vedd elejét az úgynevezett ködös agynak?
2024.03.08

A "brain fog" egy mentális állapot, amikor nehéznek érezzük a koncentrációt, a memóriánk kihagy, és az egyszerűbb mindennapi tevékenységeket is jóval nehezebbnek találjuk. Bár az orvostudomány nem tekinti betegségnek, azonban fontos, hogy felismerjük és foglalkozzunk a megelőzésével. Néhány jó tanácsot gyűjtöttünk össze, amivel elkerülhetjük, hogy ködös aggyal ébredjünk.

Mi az agyi köd, és mi áll a hátterében?
Mi az agyi köd, és mi áll a hátterében?
2024.02.23

Valószínűleg legtöbbünk már megtapasztalta az úgynevezett “brain fog”, vagyis az agyi köd érzést, még ha nem is voltunk tudatában a dolognak. Az agyi köd egy zavaros érzés, amikor nem tudunk koncentrálni, kimerültnek érezzük magunkat, ugyanakkor még sem tudunk aludni vagy pihenni, illetve elfelejtünk dolgokat, vagy egyszerű hibákat, figyelmetlenségeket követünk el. Az agyi ködöt sok minden kiválthatja az alváshiánytól kezdve a hormonális változásokon át, az olyan egészségügyi problémákig, mint például a szorongás, vírusos megbetegedés és Lyme-kór. Bár nem betegségként tartják számon az agyi ködöt, mégis érdemes odafigyelni rá, és megelőzni.