A mikroplasztik jelenség környezetvédelmi és egészségügyi szempontból egyaránt komoly aggodalomra ad okot. A mikroműanyag szó szerint körülvesz minket: jelen van a vizekben - az ivóvízben is -, a talajban és levegőben. A tápláléklánc alján elhelyezkedő élőlények gyakran összekeverik a tápanyaggal a szabad szemmel sokszor láthatatlan részecskék, amelyek így bejutnak a táplálékláncba. A probléma újdonsága miatt még nincsenek kutatások a mikroplasztik hosszútávú hatásáról, viszont az már most is jól látszik, hogy egészségünkre és környezetünkre egyaránt ártalmas.

A mikroplasztik jelenség környezetvédelmi és egészségügyi szempontból egyaránt komoly aggodalomra ad okot. A mikroműanyag szó szerint körülvesz minket: jelen van a vizekben - az ivóvízben is -, a talajban és levegőben. A tápláléklánc alján elhelyezkedő élőlények gyakran összekeverik a tápanyaggal a szabad szemmel sokszor láthatatlan részecskék, amelyek így bejutnak a táplálékláncba. A probléma újdonsága miatt még nincsenek kutatások a mikroplasztik hosszútávú hatásáról, viszont az már most is jól látszik, hogy egészségünkre és környezetünkre egyaránt ártalmas.

Mi az a mikroplasztik?

A mikroműanyagok olyan apró műanyag részecskék, amelyek kisebbek 5 milliméternél, vagyis szabad szemmel sokszor nem is láthatóak. A mikroplasztikokat két fő kategóriába lehet sorolni:

• A primer mikroplasztikok eredetileg is mikroszkopikus méretben kerülnek előállításra. Leggyakrabban kozmetikumok, fogkrémek és mosószerek előállításához használják.

• A szekunder mikroplasztikok apró műanyagrészecskék vagy szemcsék, amelyek a környezetben már meglévő nagyobb műanyag tárgyak, például műanyag palackok, táskák vagy textíliák lebomlásából vagy széteséséből keletkeznek hosszú évek alatt.

Elképesztő mennyiség van már most

Becslések szerint jelenleg évente 12 millió tonna műanyag kerül az óceánba. Ez a műanyaghulladék fokozatosan egyre kisebb és kisebb darabokra - mikro- és nanoműanyagokra - bomlik, amelyek bár vizuálisan kevésbé feltűnőek, komoly hatással lehetnek a tengeri ökoszisztémákra, és akár a Föld éghajlatának stabilitását is veszélyeztethetik. Egy nemrégiben készült becslés szerint akár 358 billió mikroműanyag-részecske is lebeghet a világ óceánjainak felszínén, és még megszámlálhatatlanul több billió a mélyebb vizekben.

Milyen veszélyeket rejt magába?

Napjainkban a mikroplasztik mindenhol előfordul a természetben: a világtenger, a folyók, a talaj és levegő is tele van a sokszor szabad szemmel nem látható részecskékkel és maguktól nem is fognak eltűnni egyhamar. A mikroplasztik rendkívül tartós, mivel rendkivül lassan, vagy egyáltalán nem bomlanak le. A PET-palack lebomlási idejét körülbelül 500 évre becsülik.

A mikroplasztikok súlyosan szennyezik vizeinket, pusztítják a tengeri élőlényeket, és a szárazföldi ökoszisztémákra is negatív hatással van. Egyrészt ezek az apró részecskék képesek megkötni a környezetben lévő mérgező vegyületeket. Másrészt közvetlen fizikai veszélyt jelent az élőlényekre, amelyeknek gyakran a szervezetébe kerül a mikroműanyag.

A tengeri élőlények ezeket az apró részecskéket könnyen tápláléknak hihetik. Minél kisebbek a mikroműanyag-részecskék, annál több faj képes lenyelni őket: a hatalmas bálnáktól kezdve a tápláléklánc alján lévő, olyan apróorganizmusig, mint a plantonok. Csak idő kérdése, hogy mikor kerül az emberi szervezetbe a mikroplasztik, ha egyszer már bekerült a táplálékláncba.

Mit tehetünk?

Első lépés, hogy felhagyjunk, vagy minimálisra csökkentsük a primer mikroplasztik használatot, mivel ezek kivédhetetlenül a környezetet fogják szennyezni. Vásároljunk olyan kozmetikumokat, mosószert és fogkrémet, ami nem tartalmaz mikroplasztikot. Napjainkban ez már nem jelenthet kihívást.

A következő lépés, hogy csökkentjük a műanyag használatunkat. Igyekezzünk műanyag csomagolás mentes termékeket választani, kerüljük a nejlonzacskók használatát. Ha pedig elkerülhetetlen, hogy műanyag szemetet termeljünk, akkor gondoskodjunk annak újrahasznosításáról, hogy ne a természetbe kerüljön, ahol az évek során mikroplasztiká bomlik le.

Amit mindenképp kerülni kell

Manapság egyre gyakrabban találkozhatunk a BPA rövidítéssel a műanyagokkal kapcsolatban. Az mindenki számára világos, hogy valami egészségtelen dologról van szó. De mit is takar valójában a BPA? 

A BPA (biszfenol-A) egy vegyület, amelyet széles körben használnak különböző műanyag fajták előállításához, amit számtalan ipar területen hasznosítanak, beleértve az élelmiszeripart. Emiatt a legtöbb élelmiszer- és italcsomagolás, illetve műanyag palack tartalmaz BPA-t.

Mi a baj a BPA-val?

Az elmúlt években egyre több egészségügyi aggodalom merült fel a műanyaggal, különös tekintettel a BPA-val kapcsolatban, ami nem alaptalan. Számos tanulmány vizsgálta a BPA egészségre gyakorolt hatását különböző szempontból. Az eredmények igazolták az aggodalmakat.

• A BPA a szervezetünkbe bejutva megváltoztathatja hormon rendszerünk működését, különösen az ösztrogéneket, azaz a női nemi hormonokat.

• Több kutatás is összefüggésbe hozta a szervezetbe jutó BPA mennyiségét a szív-, és érrendszeri megbetegedések kockázatával és a magas vérnyomással.

• A kutatási eredmények alapján a BPA negatív hatással van a magzat és a csecsemő fejlődésére.

• Több kutatás arra utal, hogy a BPA kapcsolatban lehet a mellrák, prosztatarák és petefészekrák kockázatának növekedése, viszont ezt egyenlőre nem lehet egyértelműen kijelenteni.

Válasszuk a BPA mentességet

Bár több kutatás is igazolja, hogy a BPA ártalmas lehet egészségünkre, azonban a jelenleg még gyerekcipőben jár ez a terület, így nincs egységes álláspont és korlátozás a BPA tartalmú élelmiszerekkel kapcsolatban. Viszont egyre több vállalkozás ismeri fel a BPA-val kapcsolatos környezetvédelmi és egészségügyi aggályokat, ezért termékeikhez BPA mentes csomagolást használnak.

A Montivíz számára is a legfontosabb cél természeti értékeink megőrzése és a fogyasztók egészségének védelme. Ezért a kristálytiszta Monti ásványvíz érintetlenül kerül a közel BPA mentes ballonokba Monostorapáti üzemünkben. Mind a Biszfenol-A és 4-cumyl-phenol kioldódása kevesebb, mint 0,01 érték, miközben az egészségügyi határérték 0,05.

Egy ballont átlagosan 60-szor kerül újratöltésre, illetve a sérült és elhasználódott műanyag ballonok szakszerű újrahasznosításáról is gondoskodunk. Ismerd meg a Káli-medence rejtett kincsét!