Valóban jó állapotban van a vízhálózat Magyarországon?

2022.10.13

Az ivóvíz fontos. Számos tanulmány, cikk, esemény vette górcső alá, hogy milyen egészségügyi hatásai vannak a megfelelő mennyiségű, és (hasonlóan fontos) minőségű ivóvíznek. Ehhez a legáltalánosabb forrás a csapvíz, amelyről elterjedt egyetemes megállapítás, hogy jó állapotban van, és Európában az egyik, ha nem a legjobb vezetékes vízhez juthatunk hozzá Magyarországon.

Ahol a mintavételek 92%-a nem megfelelő eredményt mutatott, ott nem, vagy közel sem 100%-os eredményt mutat. A 92%-99%-ig terjedő intervallumban a közel 100%-os, a minden mintavételnél megfelelő értéket adó elemeknél 100%-os megfelelőséget mutatunk.Azonban több jel és statisztika mutat rá arra, hogy a kiemelkedő minőséget fejlesztések nélkül lehetetlen fenntartani. Nemcsak a kezdeti javuláshoz mérten csökken a minőség, de az egyre gyakoribb meghibásodások miatt környezetszennyező is lehet a jelenlegi tendencia. 

Fontos leszögezni, hogy cikkünk csak az ivóvízhálózat minőségét vizsgálja a Nemzeti Népegészségügyi Központ legfrissebb, 2021-ben készült, 2020-as adatokat vizsgáló jelentése alapján. 

Megyékre bontott vízminőségi mutató

Az NNK felé, a megyei kormányhivatalok népegészségügyi főosztályaitól mintegy 56 000 ivóvízmintából eredő, 870 000 mérési eredményt összesítve gyűjtöttük ki az adatokat. Magyarország összes megyéjére, valamint Budapestre való bontás az összes mintából származó megfelelőségből ered.

Forrás: NNK, Magyarország Ivóvízminősége 2020 jelentés alapján, saját készítés

Ahhoz, hogy az ábrát teljes egészében lehessen értelmezni, fontos tisztázni, hogy melyek ezek a legfontosabb ivóvízminőségi jellemzők. 

Ivóvíz minőség mintavétel

A hazai vízhálózatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ, több szabályozás mentén vizsgálja. 

Az összesített ábrán jól látható, hogy a legrosszabb minőségű csapvíz Békés megyében, Csongrád megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében áll rendelkezésre. Fontos kiemelni, hogy ez a megfelelőség arányát vizsgálta a határértékeken belül van, a tanulmányban megadott jellemzők között.

Látható, hogy a köznyelvben és a köztudatban is elterjedt állítás, hogy a csapvíz kiemelkedő minőségű, nem állja meg a helyét ebben a formájában. Európában sok országban nem is fogyasztható a csapvíz, hazánkban ez nem jelent problémát, ebben a viszonylatban remek minőségű, azonban érdemes ezt megvizsgálni a másik oldalról is. 

A pontos magyarázatokat és számadatok a jelentésből olvashatók, ide kattintva

Miért lehet egy zárt hálózatban rossz a minőség? 

A kérdésre a válasz több irányból vizsgálandó.
Az első az, hogy a hálózat minősége romlandó. Óriási mennyiségű erőforrás és tőke hiányzik ebből a szektorból, ami azt eredményezi, hogy a fejlesztendő területek maradnak a régi állapotukban, ami egy kis idő után csőtöréshez vezethet. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor a zárt hálózat már nyitottá válik a külső szennyeződésekre, ilyen szennyeződés például a bakteriális tenyészetek, melyek akár szennyvíz eredetűek is lehetnek. 

A Hazai Ivóvízminőség Javító Program többek között ezt a problémát is hivatott javítani, azonban ez csak részben vezet, vagy vezetett eredményre. A bővítések és egyre több közműhálózatba csatlakoztatott terület, valamint a szűrőberendezések, és a gyakori mintavétel/ellenőrzés eredménye, hogy ahol új és jól működik a rendszer, ott jobb minőséget eredményez a fogyasztói oldalon a víz, azonban a már meglévő, régi csőhálózat esetében már nem beszélhetünk ilyen nagyszerű eredményekről. A probléma az, hogy értelemszerűen az utóbbiból van több.

Bár a KSH legfrissebb adatai alapján (ami sajnos 2020-as), a 10 km ivóvízvezetékre jutó csőtörések száma átlagosan 5,1 volt abban az évben, ami akkor javulásnak számított az előző évhez képest (2019), a Miskolci Vízmű Kft. műszaki igazgatója másik nézőpontból vizsgálta a helyzetet. Háromszorosára növekedett a csőtörések száma az általuk felügyelt hálózatban, melyet nem tudnak napi szinten megoldani, meghaladja a kapacitásukat. Sajnos ez nem erre a térségre korlátozódik, ez országos jelenség, mondta Viszokai János, műszaki igazgató. A teljes cikk ide kattintva olvasható. 

Nincs sem tőke, sem emberi erőforrás

A vízhálózat fejlesztéséhez pedig pontosan ez a két tényező szükséges, hiszen a technológiai tudás, és a kiváló minőségű rétegvíz térségünkben rendelkezésre áll. 

Vízipari tanulmányok szerint, nagyjából 100 milliárd forint hiányzik a vezetékes vízhálózat iparágából ahhoz, hogy magas színvonalon tartható lehessen a szolgáltatás, és ezek még mindig nem a fejlesztések, hanem az üzemeltetés szinten tartása. Az NNK tanulmánya alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében például hiány tapasztalható a vízkezelő technológiák működéséhez szükséges emberi erőforrásban, nem követik az ellástásban a fogyasztói vízigények változását, a minőségi előírásokhoz szükséges folyamatokban elmaradás tapasztalható, ennek okán kimutathatóan megjelennek a mikrobiológiai és kémiai problémák mind a technológiában, mind a hálózaton.

Környezetkímélő-e így a csapvíz?

Jogosan merülhet fel a környezetre gyakorolt káros hatása a vezetékes ivóvíznek, hiszen látható, hogy az ágazat komoly tőke hiányosságokkal küzd, és ezen nem változtat az itt tevékenykedő szakértelem sem. 

Egy csőtörés során, amennyiben a törés alakja és mérete egy 3 mm átmérőjű lyuk, és 6 bar nyomás uralkodik ebben a vezetékben, 24 óra leforgása alatt 12700 liter víz veszik el. Ez nagyjából 63,5 db átlagos, lakossági felhasználásra bocsátott kád mennyisége, és még mindig csak 1 napról beszélünk, ha azonnal észreveszik a hibát a rendszerben.

Ezt a vízmennyiséget nem csak a talaj veszi fel. A közműszolgáltatások esetében kizárólag a társasházig (mérőóráig) jut el a csőhálózat, a házaknak külön rendszerük van, amely szintén károsodhat. Ilyenkor a csőhálózatot bezáró tégla, betonelemek, vagy más anyagok veszik fel a felszabadult vizet, mely maradandó károkat okozhatnak. 

Továbbá a házon belüli csőhálózatok öregedése más szennyeződéseket is eredményezhet. A leggyakoribb, ilyen eredetű hiba az ólom koncentrációjának drasztikus emelkedése a háztartásban található csapokból mérve. Ezt kiszűrni nehéz, ennek okán készült egy térkép, amivel megtekinthető, hogy vajon érintett-e az otthonod vízhálózata ólomszennyezéssel

A közüzemi vízhálózat ebben a formájában hosszútávon fenntarthatatlan, amely komoly egészségügyi kockázatot eredményezhet mind lakossági, mind indusztriális szinten, hiszen hazánkban élők több, mint 95%-a van ellátva vezetékes ivóvízzel, amely nemcsak fogyasztás útján érintkezik velünk. Az idén nyári vízhiány több Pest megyei településen is ennek az egyik eredménye. Hiába tűnik alapvető szolgáltatásnak, egyértelműen nagy előrelépéseket szükséges tenni, hogy a jelenlegi állapot fenntartható maradhasson.

 

TOVÁBBI HÍREK
Mi az agyi köd, és mit tehetünk ellene?
Mi az agyi köd, és mit tehetünk ellene?
2024.02.23

Valószínűleg legtöbbünk már megtapasztalta az úgynevezett “brain fog”, vagyis az agyi köd érzést, még ha nem is voltunk tudatában a dolognak. Az agyi köd egy zavaros érzés, amikor nem tudunk koncentrálni, kimerültnek érezzük magunkat, ugyanakkor még sem tudunk aludni vagy pihenni, illetve elfelejtünk dolgokat, vagy egyszerű hibákat, figyelmetlenségeket követünk el. Az agyi ködöt sok minden kiválthatja az alváshiánytól kezdve a hormonális változásokon át, az olyan egészségügyi problémákig, mint például a szorongás, vírusos megbetegedés és Lyme-kór. Bár nem betegségként tartják számon az agyi ködöt, mégis érdemes odafigyelni rá, és megelőzni.

Az introvertált munkavállalók megértése és támogatása a vállalati környezetben
Az introvertált munkavállalók megértése és támogatása a vállalati környezetben
2024.02.14

Az introvertált személyiséggel számtalan olyan pozitív tulajdonság társul, ami egy szervezet számára előnyös lehet. Azonban észrevétlenül bele ütközhetünk olyan nehézségekbe, amelyek hátráltatják a visszahozódó személyiségek kibontakozását a munkában. Viszont fontos, hogy erre ne negatívumként tekintsünk, hanem leküzdendő akadályként.

Mikroplasztik, a láthatatlan ellenség, ami mindenhol ott van
Mikroplasztik, a láthatatlan ellenség, ami mindenhol ott van
2024.02.02

A mikroplasztik jelenség környezetvédelmi és egészségügyi szempontból egyaránt komoly aggodalomra ad okot. A mikroműanyag szó szerint körülvesz minket: jelen van a vizekben - az ivóvízben is -, a talajban és levegőben. A tápláléklánc alján elhelyezkedő élőlények gyakran összekeverik a tápanyaggal a szabad szemmel sokszor láthatatlan részecskék, amelyek így bejutnak a táplálékláncba. A probléma újdonsága miatt még nincsenek kutatások a mikroplasztik hosszútávú hatásáról, viszont az már most is jól látszik, hogy egészségünkre és környezetünkre egyaránt ártalmas.

Tények és tévhitek az introvertált munkavállalókkal kapcsolatban
Tények és tévhitek az introvertált munkavállalókkal kapcsolatban
2024.01.23

Bár mindenki saját és egyedi személyiséggel rendelkezik, az introvertált munkavállalók számos azonos személyiség jeggyel és tulajdonsággal bírnak. A köztudat legtöbbször a negatív aspektusait emeli ki, ami alapján az introváltakat visszahúzódó, csendes, félénk és szorongó emberekkel azonosítják. Azonban ez távol áll a valóságtól. Az introvertált munkavállalók rengeteg potenciállal rendelkeznek.

Milyen veszélyeket rejtenek magukba a munkahelyi barátságok és hogyan veheted elejét?
Milyen veszélyeket rejtenek magukba a munkahelyi barátságok és hogyan veheted elejét?
2023.12.15

Munkahelyi barátságok egyaránt hozhatnak örömöt és támogatást a munkahelyi életünkbe. Fokozhatják a munkahelyi elégedettséget, elősegíthetik a csapatszellemet és az együttműködést, valamint nyújthatnak érzelmi támaszt a nehéz időszakokban. Azonban a pozitívumok mögött rejlenek olyan buktatók is, amelyekkel érdemes tisztában lennünk, hogy el tudjuk kerülni.

Hogyan teremtsünk pozitív vállalati légkört?
Hogyan teremtsünk pozitív vállalati légkört?
2023.12.08

Nem mindig könnyű kialakítani és fenntartani a munkahelyi kapcsolatokat, mivel időt és energiát igényelnek. Azonban az erőfeszítések megéri, mivel a pozitív munkahelyi kapcsolatok hozzájárulnak a közös célok eléréséhez és növelik a munkahelyi siker esélyeit.