Forrás: NNK, Magyarország Ivóvízminősége 2020 jelentés alapján, saját készítés

Ahhoz, hogy az ábrát teljes egészében lehessen értelmezni, fontos tisztázni, hogy melyek ezek a legfontosabb ivóvízminőségi jellemzők. 

Ivóvíz minőség mintavétel

A hazai vízhálózatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ, több szabályozás mentén vizsgálja. 

Az összesített ábrán jól látható, hogy a legrosszabb minőségű csapvíz Békés megyében, Csongrád megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében áll rendelkezésre. Fontos kiemelni, hogy ez a megfelelőség arányát vizsgálta a határértékeken belül van, a tanulmányban megadott jellemzők között.

Látható, hogy a köznyelvben és a köztudatban is elterjedt állítás, hogy a csapvíz kiemelkedő minőségű, nem állja meg a helyét ebben a formájában. Európában sok országban nem is fogyasztható a csapvíz, hazánkban ez nem jelent problémát, ebben a viszonylatban remek minőségű, azonban érdemes ezt megvizsgálni a másik oldalról is. 

A pontos magyarázatokat és számadatok a jelentésből olvashatók, ide kattintva. 

Miért lehet egy zárt hálózatban rossz a minőség? 

A kérdésre a válasz több irányból vizsgálandó.
Az első az, hogy a hálózat minősége romlandó. Óriási mennyiségű erőforrás és tőke hiányzik ebből a szektorból, ami azt eredményezi, hogy a fejlesztendő területek maradnak a régi állapotukban, ami egy kis idő után csőtöréshez vezethet. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor a zárt hálózat már nyitottá válik a külső szennyeződésekre, ilyen szennyeződés például a bakteriális tenyészetek, melyek akár szennyvíz eredetűek is lehetnek. 

A Hazai Ivóvízminőség Javító Program többek között ezt a problémát is hivatott javítani, azonban ez csak részben vezet, vagy vezetett eredményre. A bővítések és egyre több közműhálózatba csatlakoztatott terület, valamint a szűrőberendezések, és a gyakori mintavétel/ellenőrzés eredménye, hogy ahol új és jól működik a rendszer, ott jobb minőséget eredményez a fogyasztói oldalon a víz, azonban a már meglévő, régi csőhálózat esetében már nem beszélhetünk ilyen nagyszerű eredményekről. A probléma az, hogy értelemszerűen az utóbbiból van több.

Bár a KSH legfrissebb adatai alapján (ami sajnos 2020-as), a 10 km ivóvízvezetékre jutó csőtörések száma átlagosan 5,1 volt abban az évben, ami akkor javulásnak számított az előző évhez képest (2019), a Miskolci Vízmű Kft. műszaki igazgatója másik nézőpontból vizsgálta a helyzetet. Háromszorosára növekedett a csőtörések száma az általuk felügyelt hálózatban, melyet nem tudnak napi szinten megoldani, meghaladja a kapacitásukat. Sajnos ez nem erre a térségre korlátozódik, ez országos jelenség, mondta Viszokai János, műszaki igazgató. A teljes cikk ide kattintva olvasható. 

Nincs sem tőke, sem emberi erőforrás

A vízhálózat fejlesztéséhez pedig pontosan ez a két tényező szükséges, hiszen a technológiai tudás, és a kiváló minőségű rétegvíz térségünkben rendelkezésre áll. 

Vízipari tanulmányok szerint, nagyjából 100 milliárd forint hiányzik a vezetékes vízhálózat iparágából ahhoz, hogy magas színvonalon tartható lehessen a szolgáltatás, és ezek még mindig nem a fejlesztések, hanem az üzemeltetés szinten tartása. Az NNK tanulmánya alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében például hiány tapasztalható a vízkezelő technológiák működéséhez szükséges emberi erőforrásban, nem követik az ellástásban a fogyasztói vízigények változását, a minőségi előírásokhoz szükséges folyamatokban elmaradás tapasztalható, ennek okán kimutathatóan megjelennek a mikrobiológiai és kémiai problémák mind a technológiában, mind a hálózaton.

Környezetkímélő-e így a csapvíz?

Jogosan merülhet fel a környezetre gyakorolt káros hatása a vezetékes ivóvíznek, hiszen látható, hogy az ágazat komoly tőke hiányosságokkal küzd, és ezen nem változtat az itt tevékenykedő szakértelem sem. 

Egy csőtörés során, amennyiben a törés alakja és mérete egy 3 mm átmérőjű lyuk, és 6 bar nyomás uralkodik ebben a vezetékben, 24 óra leforgása alatt 12700 liter víz veszik el. Ez nagyjából 63,5 db átlagos, lakossági felhasználásra bocsátott kád mennyisége, és még mindig csak 1 napról beszélünk, ha azonnal észreveszik a hibát a rendszerben.