5 szemkápráztató őszi kirándulóhely Magyarországon

Minden évszaknak megvan a maga szépsége. Ősszel a fák színes levelei nyújtanak elképesztően gyönyörű látványt a természetjáróknak. Utazni se kell sokat, hogy részesei lehessünk az élménynek, hiszen hazánk bővelkedik szemkápráztató őszi kirándulóhelyekben.

Ne engedjünk a nyár végi depressziónak, hanem keressük az új kalandokat! A nappalok rövidülése és a hűvösebb idő nem ok arra, hogy otthonülő üzemmódba kapcsoljunk. A színkavalkádban uszó erdő, a friss és ropogós avar felejthetetlenné teszi a kirándulást ebben az évszakban.

Dobogókő

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, méltán nevezhetjük Magyarország egyik legnépszerűbb kirándulóhelyének. A 699 méter magas csúcsról minden évszakban - még télen is - szemkápráztató panoráma tárul elénk a Dunakanyarral a főszerepben. Meg merem kockáztatni, hogy ez a látvány ősszel a legszebb, amikor a búja erdők lombjai ezernyi színben tündökölnek.

A neves csúcson számos túrautvonal - például az Országos Kéktúra - halad át, valamint rengeteg természeti látványosságot - többek között a Rám-szakadékot és Turul körutat - lehet innen megközelíteni a ropogós avaron kalandozva.

Szalajka-völgy

A Bükk-hegységben, Szilvásvárad mellett elnyúló Szalajka-völgynél kevés idilikusabb lehetőség kínálkozik őszi kirándulásra. Magányos túrázóknak, pároknak és családoknak is tökéletes élményt nyújt a vadregényes buja táj.

A völgyben fut fel, s alá hazánk legkedveltebb és legforgalmasabb kisvasútja. A nemzetközi hírnévnek örvendő vasparipa egészen a híres Fátyol-vízesésig viszi a kirándulókat. Nemcsak a végállomás nyújt elképesztő látványt, hanem az egész odavezető út. A vasút nyomvonala a színpompás fák között, meredek lejtőkön és emelkedökön keresztül vezet.

Gemenci erdő

A Gemenci erdő is kiemelkedő természeti kincs világviszonylatban. Az öreg kontinens legnagyobb egybefüggő ártéri erdeje címet viseli a természetvédelmi terület. Szint különbség gyakorlatilag nincs a 180 négyzetméteres területen, így a Duna itt rendkívül lassan csordogál. Ennek köszönhetően egy mocsaras, szigetekkel tarkított ökoszisztéma tudott kialakulni.

A Gemenci erdő rendelkezik az egyik leggazdagabb növény-, és állatvilággal. Az erdőben járva könnyedén pillanthatunk meg egy-egy gímszarvast, vaddísznó csordát, vidrát, hódot vagy vadmacskát.

Szarvasi Arborétum (Pepi-Kert)

Az arborétum megszületését az ifjú Bolza Józsefnek (akit Pepi-nek becéztek barátai) és feleségének köszönhetjük, akik 1900-as évek elején kezdték különleges fákkal betelepíteni a területet, aminek a hagyománya generációról geneciáróra szállt. Napjainkra a Körös-Maros közében található Pepi-kert hazánk legnagyobb arborétumává nőtte ki magát.

A 82 hektáros területen 5 különböző kertészet kap helyet több, mint 1600 különböző fa és cserje fajtával. A növények jórésze lombhullató, aminek köszönhetően az elképesztő méretű arborétum az ősz ezer színében tündököl egyszerre. 

A természetvédelmi területen elképesztő méretű mamutfenyők is találhatóak. Bár 150 éves korukkal csak “gyereknek” számítanak, mégis vannak olyan példányok, amelyek már most a 30 méteres magasságot súrolják, és törzsük átmérője meghaladja a másfél métert.

Az arborétumba nem csak a természeti csodák miatt érdemes ellátogatni. A Pepi-Kertben a brüsszeli Mini Európa ihlette mini Magyarország is várja az érdeklődőket több száz nevezetesség apró makettjával. A teljesség igénye nélkül a pécsi Dzsámi, a szegedi Dóm tér, a Hősök tere és a Tihanyi apátság között sétálhatunk.

Kép forrása: Szarvasi arborétum Facebook oldala

Gödöllői kastély

Ha egy könnyedebb egy napos programra vágyunk és nem szeretnénk felvenni a túracipőt, akkor irány a Sisi királyné egyik kedvenc királyi pihenőhelye, a gödöllői kastély! Az épület megalkotása gróf Grassalkovich Antal - aki Mária Terézia kancelláriaminisztere volt - nevéhez fűződik. A II. világháború után régi pompája az enyészeté lett, 1990-ben szinte alapjaitól kellet kezdeni a kastély újjáépítését. Jelenlegi régi dicsfényéhez méltó állapotát 2006-ra nyerte csak vissza.