A világ legnagyobb tavai

Földünk vízkészletének csekély, mindösszesen 0,017 százalékát teszik ki a tavak, mégis bolygónk ökoszisztémájában felbecsülhetetlen szerepe van. A több, mint 100 millió tó közül a legtöbb felbecsülhetetlen értékű élővilággal rendelkezik, ezért lehetetlen lenne eldönteni, hogy melyik a legjobb tó. Viszont kiterjedésük alapján egyértelműen össze lehet hasonlítani őket. Lássuk a világ legnagyobb tavait!

Kik a nevezők?

Először is tisztázzuk, hogy mit is tekintünk tónak. A tavakat a tengertől nem a víz sótartalma különbözteti meg, bár ettől függetlenül a legtöbb tó édesvizű. A definíció alapján a tó egy stagnáló víztömeg, mely a felszínnek a világtengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését tölti ki.

A világ legnagyobb tavai

A tavak igen változatos méretet tudnak ölteni. A világ legkisebb tava például mindösszesen 15 m2, ami kisebb, mint egy átlagos hálószoba, míg a legnagyobbak felszínén egész országok is elférnének.

Ellenfél nélkül győzött

A Kaszpi-tenger vagy Kaszpi-tó messze kiemelkedik a nevezők közül elképesztő 371 ezer km2 –es területével. A második helyezett ugyanis negyed akkora csupán, mint az aranyérmes. A világ legnagyobb tavának felszínén Magyarország szűkösen ugyan, de akár négyszer is elférne. Bár ahogy korábban említettük, a tavak túlnyomó többsége édesvizű, a legnagyobb tó cím birtokosa azonban nem a többséget erősíti, amiről a neve is árulkodik.

Tó vagy tenger?

A Kaszpi-tó vizét az ókori rómaiak sós ízűnek találtak, ezért sokáig tengerként tartották számon. A tó vize valóban sós, viszont sótartalma csupán egyharmada a tengerek átlagos só tartalmának. Szovjetunió felbomlása után is egyértelműen tónak minősítették. Azonban ez napjainkban vita tárgyát képezi, aminek az oka nem más, mint a fekete arany.

A tó területén található a világ harmadik legnagyobb olaj-, és gázlelőhelye. A világ legnagyobb tavának felosztását, és ezáltal az energia hordozók kitermelését nagyban meghatározza az, hogy tónak vagy tengernek minősítik a vízfelületet. A poszt-szovjet országok a tenger mellett kardoskodnak, míg Irán azzal járna jól, ha tó marad a Kaszpi-tenger.

Az ezüstérmes

A dobogó második fokán az észak-amerikai Nagy-tavak legnagyobb tagja, a Felső-tó áll. Az Egyesült Államok és Kanada határán fekvő Felső-tó a Föld legnagyobb területű édesvizű tava. A második legnagyobb tó jócskán lemaradt az aranyéremtől. 

A Kaszpi-tenger óriási 371 ezer km2 –es vízfelszínéhez képest „csekély” 82 ezer km2 –es víztükörrel rendelkezik, vagyis egy kicsivel nagyobb, mint Csehország. A víz szeszélyessége azonban itt sokkal inkább hasonlít egy tengeréhez. A Felső-tavon végigsöprő viharok gyakorta 6, de akár 9 méteres hullámokat is felkorbácsolnak.

A dobogó harmadik foka

A világ legnagyobb tó címért folytatott küzdelem harmadik helyezettjét személyesen Afrikában tudjuk megcsodálni. A Viktória-tó a Föld második legnagyobb területű édesvizű tava 69,4 ezer km2 –es kiterjedésével. A rendkívül fiatalnak számító – 15 ezer éves – Viktória-tó érdekessége, hogy rendkívül sekély. Átlagos mélysége mindösszesen 40 km, és a legmélyebb pontja körülbelül 84 km. Emellett a Viktória-tóból ered a világ leghosszabb folyója, a Nílus.

Európa legnagyobb tava

Jócskán le kell görgetni a világ legnagyobb tavainak listájában, ha Európa legnagyobb tavát keressük. Az Oroszország területén fekvő Ladoga-tó ugyanis csak a 14. helyezést tudná elcsípni a korábban említett rangsorban.

A 17,7 km2 kiterjedésű édesvízi tó az elmúlt évtizedeket megsínylette. A térségben végzett intenzív mezőgazdasági és ipari tevékenység jelentős kárt okozott a tó ökoszisztémájában. Évről évre egyre romlik a vízminősége, és az eutrofizáció mértéke, aminek következtében számos állatfaj – például az egyetlen édesvízi fókafaj – a kihalás szélére sodródott.

Nem az egyetlen áldozat

Az Aral-tó - vagyis annak hiánya - látványos példaként szolgál arra, hogy mi történik, ha a fenntarthatósági szempontokat félre söpörjük a gazdasági érdekek miatt. Az Aral-tavat 1960-ban még a világ negyedik legnagyobb tavaként tartották számon, napjainkra azonban ennek már csak halovány árnyéka. 

A fénykorában 69 ezer km2  területen elterülő tó vízfelszínének több, mint 90 százalékát elvesztette az intenzív mezőgazdasági tevékenységek következményeképpen. A tó kiszáradt medrét napjainkban Aralkum-sivatag néven tartják számon.

Magyarország legnagyobb tavai

Bár hazánk állóvizei méretükben messze elmaradnak a nemzetközi porondtól, azonban szépségük páratlan. Lássuk Magyarország három legnagyobb tavát:

Balaton

Valószínűleg a befutó senkinek nem okozott meglepetést. Magyarország legnagyobb tava a Balaton, a maga 594 km2 –es területével. Ezzel az Európai tavak rangsorában az előkelő 23. helyezést érte el. A magyar tenger átlagos mélysége 7,7 km, és a legmélyebb pontja az úgynevezett Tihanyi-kútnál van 12,5 km-rel a tengerszint alatt.

Tisza-tó

Hazánk második legnagyobb tava az Alföld északi részén található Tisza-tó. A 127 km2 kiterjedésű tavat 1967 és 1973 között alakították ki a Tisza szabályozására. A tó teljes kiterjedését és vízmennyiségét 1978-ra érte el. Napjainkra egy különálló ökoszisztéma alakult ki a tó körül, és 1999 óta az UNESCO világörökség részét képezi a terület.

Fertő-tó

A több, mint 20 ezer éves Fertő-tó Közép-Európa, és egyben Magyarország harmadik legnagyobb tava. A világörökség részét képező állóvízen Ausztriával osztozunk. Fertőd-táj egy igazi madárparadicsom. A sűrű nádas – ami tó Magyarországi partszakaszának 80 %-át borítja – számtalan különleges madárnak nyújt otthont, többek között a nagy kócsagnak, a vörös-, és kanalas gémnek.

A viszonylag nagy vízfelületének, és alacsony mélységének köszönhetően az egyik leggyorsabban felmelegedő tóként tartják számon az öreg kontinensen. Nem ritka, hogy nyaranta a 30°C-ot is eléri a víz hőmérséklete.

Nemcsak a tavakban jeleskedik Magyarország

Hazánk felszíni vizei – a tavak és folyók – páratlan szépségűek, azonban hiba lenne említés nélkül elmenni felszínalatti vizeink mellett, ugyanis Magyarország vízrajzilag egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A felszín alatt kiváló minőségű gyógy,- és ásványvíz bújik meg, aminek a szerepe az ivóvízellátásban nélkülözhetetlen.

A Balaton-felvidéken felszínre törő Montivíz mind ízben, mind ásványianyag-tartalomban kiemelkedik ebben a rendkívül erős mezőnyben is. A Monostorapátiban palackozott Monti ásványvíz gazdag a szervezet számára hasznos ásványi anyagokban – például kalciumban és magnéziumban -, míg nátriumtartalma rendkívül alacsony.

Ismerd meg a Káli-medence kincsét, és rendeld meg környezetbarát módon ballonokba zárva!