Miért sós a tenger
2022.10.07A tenger vize sós, ez mindenki számára teljesen triviális. Az viszont már kevésbé ismeretes, hogy miért sósak a világtengerek, míg a tavak, és folyók nem. Van, akinek dereng ez-az ezzel kapcsolatban, azonban egyértelmű választ kevesen tudnak adni arra a kérdésre, hogy miért sós a tenger.
Bolygónk legnagyobb részét - körülbelül 70,9 százalékát - víz borítja. Ennek az elképesztő mennyiségű vízfelületnek majdnem teljes egészét a világtenger - az óceánok és tengerek - teszik ki, megközelítőleg a 97,5 százalékát. A maradék 2,5 százalékon osztoznak az édesvizű tavak és folyók. Földünk édesvízkészletéről korábbi cikkünkben olvashatsz részletesebben, kattints a linkre!
A tengervíz sótartalma
Becslések szerint a világóceán 35 gramm sót tartalmaz literenként. Ami azt jelenti, hogy elképesztő mennyiségű, összesen 1,4x1036 tonna só lakozik a tengerekben és óceánokban. A tengervízben található sók mennyisége nem mindenhol egyforma. Általánosságban elmondható, hogy a két pólus irányába az óceánok és a tengerek sótartalma egyre alacsonyabb.
Egyrészről azért, mert az alacsony hőmérséklet miatt lassabban párolog a víz, másrészről pedig a - sajnos - egyre gyorsabban olvadó édesvízű gleccserek és jégsapkák elkeverednek az óceán vizével.
A Földközi-tenger például átlag feletti, 38 gramm/liter só tartalommal rendelkezik. Egy-egy tengeren belül is lehetnek jelentős eltérések, az Égei-tenger vizében literenként 39,2 gramm só található, míg az Adriai-tengernél “csak” 38,3 gramm. Az északabbra elterülő Grönlandi tenger pedig 3,3 százalékos só tartalommal bír, vagyis literenként 33 grammot tartalmaz a különböző sókból.
A Világtenger sótérképe - Forrás: Nasa.gov
A Világ legsósabb tengere
Ha valaki megkérdezi, hogy melyik a világ legsósabb tengere, akkor nagy valószínűleg a Holt-tengert kapja válaszul, ami viszont helytelen válasz. Először is, a Holt-tenger a nevével ellentétben nem tenger, hanem tó. A “holt” jelző viszont helytálló, ugyanis extrém sókoncentrációja miatt csak néhány mikroorganizmus képes megélni benne. Másrészről pedig a tavak között viszont már nem ő az éllovas, hanem csak 6. a sorban 33,4 %-os só koncentrációjával. Az első helyezett az Etiopiában található Gaet'ale Pond. A tó vizében literenként 433 gramm só van.
A világ legsósabb tengere cím igazi birtokosa a Vörös-tenger. A Szuezi csatornánál körülbelül 41 gramm só van egy liter tengervízben. A másik végletet pedig a Balti tenger testesíti meg. A hideg klímának, gazdag vízrajzának és izolációjának köszönhetően sótartalma rendkívül alacsony, alig 6-8 gramm só található egy liter vízben.
Mitől sós a tenger?
Minden víz sós valójában. Az édesvízekben is van só, csak éppen olyan kevés - körülbelül 0,05 gramm -, hogy azt nem érezzük, és élettanilag sincs nagy befolyásoló ereje. Az első ősoceánok édesvízűnek számítottak. Hogy mitől lett sós a világtenger? A kérdés megválaszolásához vissza kell utaznunk jó pár millió évet az időben.
300 millió évvel ezelőtt Földünkön rendkívül heves volt a vulkanikus aktivitást, aminek eredményeképpen elképzelhetetlenül nagy mennyiségű szén-dioxid és kén-dioxid került a légkörbe. Ez később savas eső formájában hult vissza a földre, ami a kőzetekben található anyagokat kioldotta, jellemzően klórt, magnéziumot és nátriumot.
Ezekből anyagokból ionok, majd sók lettek, amit pedig a folyók végül az óceánba szállítottak.
Miért veszélyes?
Már azzal fedezzük a napi ajánlott sóbevitelünket, ha egy-két nagyobbat kortyolunk - 1,3 dl - az Adriai-tengerből. Hazánkban pedig nem a nátriumhiány okoz problémát, hanem a túlzott sófogyasztás. A túlzott nátrium fogyasztás magas vérnyomáshoz, a vese elégtelenséghez és agyvérzéshez vezethet.
Ebből kifolyólag a szakemberek mindennapi fogyasztásra a nátriumszegény ásványvizeket javasolják. A Káli-medence kincse, a Montivíz nátriumban rendkívül szegény, literenként 0,005 gramm nátrium található benne. A szervezetünk számára létfontosságú ásványi anyagokban - kalciumban, magnéziumban és káliumban - gazdag. Kattints a linkre, és ismerd meg a Balaton-felvidéken felszínre törő Monti természetes ásványvizet!
TOVÁBBI HÍREK

Hogyan teremtsünk pozitív vállalati légkört?
2023.12.08Nem mindig könnyű kialakítani és fenntartani a munkahelyi kapcsolatokat, mivel időt és energiát igényelnek. Azonban az erőfeszítések megéri, mivel a pozitív munkahelyi kapcsolatok hozzájárulnak a közös célok eléréséhez és növelik a munkahelyi siker esélyeit.

Miért fontos a pozitív légkör a munkahelyen?
2023.12.01A munkahelyi kapcsolatoknak és légkörnek nagyobb hatása van a dolgozók közérzetére és teljesítményére, mint sokan gondolnák. Ha szilárd és jó kapcsolatokat ápolunk csapatunkkal, akkor örömmel fogunk munkába menni. Ez a pozitív érzés és hozzáállás munkahatékonyságunkon és teljesítményünkön is meglátszik.

Hogyan alkalmazkodjunk a téli időszámításhoz?
2023.11.28A tél már kopogtat az ajtónkon, a nappalok rövidek és zimankósak, az éjszakák hosszúak és hidegek. A téli hónapok - sokszor észrevétlenül - csökkentik motivációnkat, és megnehezíti az összpontosítást a munkára. Szerencsére egy kis odafigyeléssel, néhány apró “lifehack”-kel - vagyis apró trükkel - ellensúlyozni tudjuk a hideg hónapokkal járó nehézségeket.

Hogyan dolgozzunk munkaórák helyett az eredményekért?
2023.11.17A munka eredményességének érdekében a vállalkozásoknak kizárólag arra kell koncentrálniuk, hogy az alkalmazottaknak milyen feladatokat kell elvégezniük és azt milyen minőségben kell tenniük. Ez az úgynevezett eredményközpontú munkakörnyezet alapja. Egyszerűen hangzik, nem igaz? A gyakorlatban egy kicsit bonyolultabb, de egy kis szemléletváltással gyorsan nagy lépéseket tehetünk az irányába.

Hogyan tegyük a tanulást a mindennapok részévé?
2023.11.10A modern vezetők hatásköre túlmutat a hagyományosan megszokottnál. Nemcsak a munkafolyamatokat és a projekteket kell irányítani, illetve kulcsfontosságú döntéseket hozni, hanem a csapat fejlődését is ösztönözni és támogatni kell. A munkavállalók ideje véges, de kritikus hiba lenne, ha nem tudnánk időt szakítani a tanulásra.

Élelmezési világnap - A víz élet, a víz élelem
2023.10.13Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének kezdeményezésére hívták életre az Élelmezési Világnapot több, mint 50 éve. Az esemény célja, hogy felhívja a világ figyelmét arra, hogy világszerte közel 1 milliárd ember éhezik, miközben világ többi részén a túlsúllyal küzdenek. Idén az Élelmezési világnap reflektor fényében a minden élelmiszer mögött megbúvó felbecsülhetetlen értékű ivóvíz áll.